a film elején egy színes homokmandalát gondosan felépítenek,
aztán a film végén ugyanezek a kezek - már segédeszközök nélkül - szétdúlják
s az összesöpört homokszemeket kis tálkába szórják
a változó képsorain, az ellentéteken, a kontrasztokon, és főleg azon, hogy minden változó, sőt: múlandó. A gyorsított képsorok ezt különösen jól megmutatják. (Az külön is elgondolkodtató, hogy ilyen tempóban látva az emberi ténykedéseket, miért is válnak olyan nevetségessé, groteszkké, hogy ne mondjam értelmetlenné, és embertelenné. Vagy netán anélkül is azok? s hiábavalók.
Minden már keletkezése pillanatában elmúlik. De meg is újul.
Az élet örök körforgás. Samsara.
természet és (természetellenes) iparosítás
(lehet, hogy megint nem fogok húst enni, ha nem tudom elfelejteni a húsfeldolgozás brutálisan szörnyűséges képsorait
aliz2. :: 2012. dec. 27. 23:26 :: még nincsenek kommentek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése